Öcsém apósa felkért, hogy ha már életem nem elhanyagolható részét úgyis Ázsiában töltöm, legközelebb hoznék neki „Fehér teát”, és – a teakultúra alapos ismerete terén kihívásokkal küszködő nyelvésznek – a Pesti Est vonatkozó cikkét is átadta, okulásomra.
Hogyaszongyahogy:
Egy érdekesség a különös adatok kedvelőinek: a fehér tea elnevezést a bimbót körülvevő és a levelek alján található bolyhok színéről kapta, melyek szedés után ezüstös pikkellyé alakulnak át. Ezért hívják még Pai Mu Tan-nak, azaz Fehér Póninak is, bár én relatíve kevés pikkelyes pónit láttam életemben, de hát ők biztosan jobban tudják. (Pesti Est, 2009/11., p. 100.)
Jobban, bizony. Ugyan a klasszikus kínai szofista és logikai iskola jeles képviselője, Kungszun Lung (Gongsun Long 公孫龍) már több mint 2000 éve megmondta „A fehér lóról” szóló beszélgetésében, hogy „a fehér ló nem ló” (bai ma fei ma 白馬非馬), ki gondolta volna, hogy ez épp egy 21. századi félrefordítás során bizonyosodik be ismét. A Fehér Póni tea ugyanis nem egy zoo-botanikai nonszensz, hanem puszta figyelmetlenség okozta félrefordítás. A Paj mu-tan (Bai mudan 白牡丹) ráadásul a cikk állításával ellentétben nem fehér teát (paj-csa, bai cha 白茶), hanem elfogyasztásának egyik módját jelenti.
Mi tehát a Paj mu-tan? A kínaiak mu-tan elnevezése a bazsarózsafélék rendjébe (Paeoniaceae) tartozó növényeket jelöli. A Paj mu-tan különösen a pünkösdi rózsát, mely a teafogyasztás esetében is romantikus névadásra hajlamos kínaiak egyik kedves teaivási módszeréhez kölcsönözte a nevét.
Paj mu-tan=pünkösdi rózsa.
Igen ám, de magyar újságíró nem botanikai forrásokból dolgozik, hanem internetből (pl. http://feher-tea.extra.hu/), ahonnan valóban rendes sületlenségeket tud meg, olvas, vág, szerkeszt, publikál. Forrásai pedig nem kínaiból, hanem angol anyagokból táplálkoznak, és néha félrenyelik a tápot. Ha ugyanis valaki nem ismeri a bazsarózsa angol nevét (peony), viszont sürgősen le szeretné már nyomni az Elküld gombot szellemi erőfeszítése végén, az nem néz utána a dolognak, és a peony szót elgépelésnek, a kínai teázók névadási szokásait pedig legalábbis furcsának tekintve új értelmet ad a kifejezésnek azzal, hogy szépen átgépeli pónira. Kungszun Lung pedig forog a sírjában: ő nem így értette.
(Kungszun Lung műve vonatkozó részének magyar fordítását ld. Tőkei Ferenc szerk.: Kínai szofisztika és logika, Budapest, 1997, pp. 30-33.)
Utolsó kommentek