Keletkutatás, orientalisztikai témájú írások. Nyelvészet, irodalom, néprajz, antropológia, szociológia, történettudomány, filozófia, filológia, kultúra, film, művészet.

Akciós repjegyek

Linkblog

Utolsó kommentek

Meditáció és rögtönzés

2010.01.04. 13:22 | aáb

Kende Sándor 1995-ben a Budapesti Buddhista Főiskolán végzett buddhista tanítóként. Az egyik buddhista meditációs módszert, a zazent (坐禅) Yvon Bec dódzsójában gyakorolta, és a zazent Kelet-Európában terjesztő mesternek a mai napig hálás, amiért a buddhista meditációt megismertette vele és hosszú ideig támogatta fejlődését. A szerző ebben az írásában a buddhista meditáció és a rögtönző-(playback-)színház közti összefüggést elemzi. Mindkét műfajjal a 90-es évek elején találkozott és azóta érezte, hogy szoros összefüggés mutatható ki közöttük, de sokáig csak tapogatózott és saját bevallása szerint is csak részben helytálló elméleteket gyártott, melyek eredményével elégedetlen volt. Később, már társulatvezetőként más szemszögből tudott rátekinteni társulatuk működésére, és néhány hónapja a lényeges összefüggést is megtalálta a két műfaj között. Kende Sándor alábbiakban közölt írása erről az összefüggésről szól, mely a személyiségfejlesztő technikák alkalmazását is nagyban segítheti.

 
*

 

A zen mesterek arra a kérdésre, hogy mi a haszna a meditációnak a mindennapi életben, rendszerint azt felelik: aki rendszeresen meditál, el tudja kerülni a tudatát szennyező mérgeket: önzést, kapzsiságot, indulatokat. Erre a kérdésre a rögtönzőszínház tagja még egy választ adhat: aki rendszeresen meditál, az megtanulja spontaneitását a szereprugalmasság szolgálatába állítani.

De mi is az a szereprugalmasság?
 
A rögtönzőszínházi technikákkal először saját pszichodráma-vezetői képzésem idején, 1991-ben találkoztam. Megtapasztaltam, hogy ezzel a technikával bármely történet lejátszható.  Élő, elhunyt, valós, képzeletbeli, misztikus személyek, lények, tárgyak és hangulatok is megjeleníthetők ezzel a szcénikus ábrázolással.
Az improvizációs színjátszás a nyolcvanas években Amerikában önálló művészeti ággá fejlődött, Magyarországra a kilencvenes évek elején érkezett. Az előadások során a szereplők a közönség saját történeteit dolgozzák fel, a társulat segítségével ezek a történetek újraélhetők, más-más szempontokból is megjeleníthetők. A színészek különösebb kellékeket nem használnak, néhány kendő, esetleg paraván a kelléktár, alkalomadtán egy-két zenész segítségét is igénybe veszik. Az előadás így nézők és színészek együttes élményévé válik, személyiségüket gazdagító élményekkel töltekezve térnek vissza hétköznapjaikba. A nézők saját hangulataik élményével, új dimenziókkal gazdagodnak, személyes részvételükkel pedig gazdagíthatják az együttes élmény létrejöttét (a műfajról bővebben a http://playbackszinhaz.lap.hu/ oldalon lehet tájékozódni).
Az előadás különleges élményt nyújt a nézőnek, aki saját történetét újraélheti, megnézheti, mi lett volna, ha egy-két szituáció másképpen alakult volna, és a jövőben lejátszódó eseményeket is megrendezheti. A történet szereplőit megjelenítő színészeket is ő választhatja ki a társulat tagjai közül.
Társulatunk heti rendszerességgel próbál, de tréning jellegű hétvégi nyílt próbákat is tartunk, ahol az érdeklődők kipróbálhatják az improvizációs színjátszás gyakorlatait. Aki néhány társulati próbán részt vesz, megtapasztalja, hogy ezek a technikák a magánéletben is sikerrel alkalmazhatók. Az improvizáció eszközeit használó egyre merészebben száll szembe és küzd az őt érő agresszióval, játszmákkal. Jobban meg tudja védeni saját magát, és a gyengébbek védelmét is eredményesebben képviseli.  Felfedezi önmagában a spontaneitás erejét és megtanulja ezt különböző szituációkban alkalmazni. Egy tizenhét éves társulati tagunk például a társulat elé merte hozni párkapcsolati problémáját, és a lehetséges kimenetelekkel megjelenített változatok közül ki tudta választani a megfelelő hozzáállást. Improvizációs módszereink munkahelyi szituációkban is hatnak: ötvenes éveiben járó társulati tagunk a rögtönzés gyakorlatával felvértezve hathatósan tudott kiállni fiatal kollégája mellett a munkahelyén. Saját élményem, hogy egy bosszantó nap végén a bosszúságot okozó eseményt a  társulat karikírozva játszotta le, és mintha egy súlyos terhet vettek volna le rólam, velük együtt felszabadultan nevettem az egészen.
Előadásaink közönsége is hasonlót tapasztal. Nyári fellépésünkön egy olyan szituációt mutattunk be, ahol a lakástulajdonos fürdőszobájába egy ablakot szeretett volna beépíteni. A kőművessel való harcos tárgyalás perceit különféle hangulatokban mutattuk meg, ezekből a változatokból választhatta ki  a jelenet gazdája a megfelelő magatartási módot. Talán a rögtönzőszínházi módszer arra is alkalmas lehet, hogy a történet megosztása és lejátszása az egyéni terheket is megoszthatóvá tegye.
Az előadásokon kellő motiváció esetén megengedjük, sőt esetenként kérjük is a mesélő nézőket, hogy a jelenetben személyesen is próbálja ki a szerepét, és érzéseinek megfelelően válasszon a megmutatott viselkedési alternatívák közül.
 
Az eltelt tizenöt év alatt a rögtönzőszínészek közül azokat tartottam legnagyobb hatásúaknak, akik valamilyen meditációs praxist gyakoroltak. Társulatok tagjaként és vezetőjeként is velük találtam meg hamarabb a közös hangot. Ezzel együtt az sem írható a véletlen számlájára, hogy én is az összefüggést kerestem a meditáció és a rögtönzőszínház műfajai között. Az eltelt idő alatt a műfaj művelői – bármilyen felekezethez tartoztak is – arról számoltak be, hogy a meditációkban saját szerepeiken felülemelkedve erősítették magukban a rátekintés, önelemzés, önreflexió képességét. Az előadó-művészet nagymesterei közül is szinte mindenki utal valamilyen meditációs tapasztalatra. A színészmesterség legjobbjai, előadóművészek, az irodalom nagyjainak művei mind-mind erről a megnevezhetetlen erőtérről számolnak be, ahonnan az alkotáshoz energiát merítve felejthetetlen remekművet hoznak létre.
A rögtönzőszínházban fellépő – gyakran amatőr – színészek felszabadult, kötöttségektől mentes állapotban tudnak jó teljesítményt nyújtani. Ehhez nem kell feltétlenül meditációs üléseken részt venni, elég az olyan rövidebb-hosszabb időszak, amikor van lehetőség egy kis elmélkedésre, gondolatok elrendezésére. A meditáció haszna – ha erről egyáltalán állítani kell valamit –, hogy a gyakorló felébreszti azt a gyermekkori képességét, amelyet – a rögtönzőszínjátszás eszköztárából merített szakmai zsargonnal – szereprugalmasságnak nevezünk. Meditáció és rögtönzés közti hasonlóságról beszélni azért indokolt, mert a meditáció a rögtönzőszínész eszköztárában a spontaneitás gyakorlóterepe. A spontaneitás – a rögtönző önkifejezésben való hit – ereje késztet arra, hogy szerepeinket mélységes átéléssel tudjuk alakítani. Ez a képességünk a boldogságunk, boldogulásunk zálogaként mutatkozik meg a hétköznapokban. A szereprugalmasság hajlékonnyá tesz a stresszes, fárasztó szituációkban is. Ez a hozzáállás sem passzivitást, sem megalkuvást nem jelent. A szereprugalmasság képessége érzékennyé, nyitottá tesz a körülöttünk és a bennünk – akár mentális szinten is – zajló eseményekre. Olyan aktivitás születik meg bennünk, amely a spontán és egyben tudatos válaszkészséget fejleszti. A meditáció során a spontán ható gyermeki érzékenységet éljük át. Ezzel az érzékenységgel végezzük meditációnkat és készítjük fel magunkat élethelyzeteinkre. Gyermeki nyitottsággal vesszük ki részünket felnőtt életünkből. Ez nem infantilizmust, sokkal inkább elköteleződést jelent.
 
A zen buddhimus kóanjainak tanúsága szerint nem csak a meditációban lehet megvilágosodni, minden élethelyzetben lehetséges a megvilágosodás. Ezt a gondolatmenetet követve másképpen is lehet a spontaneitást gyakorolni. Spontán viselkedhetünk indulatainkat szabadjára engedve és az is a spontán viselkedéshez tartozik, ha uralkodni tudunk indulatainkon.  A rögtönzőszínházi előadásokon a színészek spontaneitása kihat a közönségre is. Előfordul, hogy a közönség soraiból a későbbiekben a színházi próbákra ellátogató rögtönzőszínészek válnak.
A rögtönzőszínész hétköznapjaiban is használja a szereprugalmasság készségét. Ez a készség az élet változatos, kihívást igénylő szerepeiben hoz hasznot, fokozott alkalmazkodást, kreativitást igénylő helyzetekben hozza meg gyümölcsét. Önmagunkkal szemben elfogadóbbá válunk és magánéletünkben, munkahelyünkön hatékonyabban tudjuk önmagunkat képviselni. Próbáinkon alkalmazott gyakorlataink a hétköznapi kommunikációban is eredményt hoznak. Improvizációs tréningjeinken pedagógusok, szociális szakemberek, diákok számára mutatjuk be a spontaneitás határtalanságát. Gyakori, hogy tréningeink résztvevői örömmel számolnak be arról, hogy milyen szerepeket „mertek” kipróbálni és a későbbiekben, a hétköznapi élethelyzeteikben „alakítani”. Aki rendszeresen vesz részt a próbákon, azok életében jelentős változások következnek be, a földön közlekedőhöz hasonlatosan, akiben feltámad a vágy, hogy repülőgépre szálljon.
A buddhizmus nem vallás annak számára, aki spontaneitását, tudatosságát szeretné növelni. A meditáció egyenlő a szabadsággal; aki a meditációban megtapasztalta a szabadságot, annak számára új élet kezdődik: a szabadságot minél több élethelyzetben megvalósítani. A színpadon is ennek a szabadságnak a megvalósítása és megmutatása a cél, ahol a szabadság függetlenséget jelent.
Az improvizációs tréningeken való részvétel hasznossá válik szülő-gyerek, tanár-diák, főnök-beosztott és mindenki más számára, akik egymással akár függő akár egyenrangú kapcsolatot tartanak fenn.
Az előadások, tréningek résztvevői olyan szűkebb és tágabb közösséget építenek, ahol a nyitottság, őszinteség, egyszerűség a közösségi létezés alapértékeit képviselik.

7 komment

Címkék: buddhizmus zen filozófia rögtönzés kende sándor rögtönzőszínház

A bejegyzés trackback címe:

http://csk.blog.hu/api/trackback/id/tr931644811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pucros 2010.01.04. 14:15:36

Valamilyennek mindig kell lenni, olyan még nem volt, hogy valaki nem volt semmilyen. Általában kényszeresen vagyunk valamilyenek, erre azt mondják "egyéniség".
Hanem ha valaki megtanulja levetkőzni a kényszereit, az előtt nyitva áll az út hogy bármilyen tudjon lenni. Ez nem is színészetet jelent már, hanem azt, hogy a mesterkéltség nélküli spontaneitás forrásává tehetünk egy adott karaktert.
Szóval nem annyira meglepő hogy az egó minél sikeresebb visszaszorításával egyre kevésbé kell "megjátszani magunkat" egy szerep hiteles megformálásához.

Érdekes lenne valahogy felmérni, hogy akik inkább karakterszínészek, azok a magánéletben inkább énközpontúak-e.

agyvihar · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.01.04. 14:55:00

"A zen mesterek arra a kérdésre, hogy mi a haszna a meditációnak a mindennapi életben, rendszerint azt felelik: aki rendszeresen meditál, el tudja kerülni a tudatát szennyező mérgeket: önzést, kapzsiságot, indulatokat."

Ha az ember csak meditációhoz hasonló dolgot csinál, már az is hozhat változásokat. Pl. a cégeknél szokásos meetingeket is hatékonyabbá lehet tenni vele:

agyvihar.blog.hu/2009/12/20/csengoszoval_a_hatekonyabb_megbeszelesekert

aáb · http://azsiaport.hu 2010.01.04. 15:16:42

@agyvihar: igen, Kendéék is foglalkoznak ilyennel, a honlapjuk ugyan még átmeneti, de itt lehet egy kicsit tájékozódni: www.szerszinhaz.eoldal.hu/

kaes 2010.01.05. 09:55:22

@pucros: Az érdekes, hogy valakiben ki mondja meg, hogy milyennek kell lenni? Szabad döntés vagy családi átok?

kaes 2010.01.05. 09:57:04

@twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX: A vágyat cselekvés követi-aztán a nemcselekvés.

dzsivan 2010.01.27. 18:46:11

Valamikor régen úgy alakult a sorom hogy nem folytattam tovább a meditációs alkalmak tartását.
Abba hagytam és vártam……………….. egészen mostanáig.
JANUÁR 31 VASÁRNAP A
Gundel Károly SzakiskolÁ-BAN
1097
Bp., Ecseri Út 5-7

Reggel 9-órától délután 18 óráig meditációs hétvége lesz ahova szeretettel várlak.
a "felszerelés" a szokásos
polifoam, takaró, laza ruha, ivóviz hakell, kevés ebédnek való

Swami jivan nishang

dzsivan_nishang@vipmail.hu

azsiaport.hu | blog.hu