Keletkutatás, orientalisztikai témájú írások. Nyelvészet, irodalom, néprajz, antropológia, szociológia, történettudomány, filozófia, filológia, kultúra, film, művészet.

Akciós repjegyek

Linkblog

Utolsó kommentek

Hol apáink vére folyt. I. (Peking, Tiencsin, 1900-1901)

2009.03.01. 20:20 | aáb

A következő írás az első fejezete annak a két részből álló sorozatnak, amely az osztrák-magyar haditengerészet két legfontosabb kínai bevetését, azaz a boxerlázadás leverésében való részvételt és az első világháború alatt Csingtao (Qingdao) védelmét ismerteti magyar szemszögből. Ezeknek az ismertetéseknek az érdekessége, hogy összeállítójuk nem hivatásos hadtörténész, hanem a történelem iránt szenvedélyesen  érdeklődő és a témában szerzőként illetve szakfordítóként rendszeresen publikáló egykori tengerész: Veperdi András tengerészkapitány, ny.á. alezredes. A most következő történelmi áttekintések az eredetileg a Magyar Tengerészek Egyesületének készített összeállítások javított és újraszerkesztett változatai. (A kínai szavak a népszerű magyar átírásban ill. meghonosodott alakjaikban szerepelnek.)

*
Az osztrák-magyar haditengerészet a boxerek ellen
 
A Boxer Mozgalom, vagy másképpen a boxerlázadás (A mozgalom kínai neve: ji-ho-tuan 義和團, kb. "Az igazságosság és békesség társasága", illetve ji-ho-csüan 義和拳 "az igazságosság és béke ökle", utóbbiból származik a nyugati elnevezés) a kínaiak 1899 novemberében kezdődött, és 1901. szeptember 7-ig tartó lázadása volt, mely a mandzsu uralom utolsó éveiben a kereskedelem, politika, vallás és a technológia terén egyre jobban elterjedő külföldi befolyás ellen irányult. A kezdetben külföldiellenes, antiimperialista jellegű és a paraszti tömegekre támaszkodó felkelés Észak-Kínában kezdődött, és egyben a mandzsu-kínai kormányzat ellen is irányult. A felkelők megtámadták a vasutakat építő, a hagyományos kínai értékrendet megsértő külföldieket csakúgy, mint a keresztényeket, akiket felelősnek tartottak a külföldi befolyás miatt Kínában. A kínai kormánycsapatok eleinte felvették a harcot a boxerekkel, majd a császári udvar ügyesen, teljesen a külföldiek ellen fordította a felkelést. A valós hatalmat birtokló császári özvegy, Ce-hszi egy ediktumban támogatásáról biztosította a boxerlázdást, ami viszont 1900 januárjában kiváltotta a külföldi diplomaták éles ellenkezését.
 
Az egyre véresebbé váló boxerlázadás miatt Nagy Britannia, az USA, Németország, Olaszország, Franciaország, Oroszország és Ausztria-Magyarország 1900 tavaszán flottatüntetést tartott a Tiencsin város közelében lévő Taku kikötőjében. A felsorolt hatalmakhoz hamarosan Japán is csatlakozott. Május 31-én, mielőtt még a pekingi követségek és külképviseletek ostroma megkezdődhetett volna, a felsorolt nyolc hatalom hadihajói egy 438 főből álló különítményt tettek partra, majd Takuból vonattal a fővárosba irányították. A különítmény 75 francia, 75 orosz, 75 brit, 60 amerikai, 50 német, 40 olasz, 33 osztrák-magyar és 30 japán tengerészből állt.
 
Ebben az időben a császári és királyi hadihajók közül csak a Zenta védett cirkáló tartózkodott a távol-keleti vizeken (a hajók képeire kattintva a részletes műszaki adatok olvashatók), melyet Bécs azonnal a kínai partokhoz vezényelt, majd odahaza előkészületeket tettek három másik hajó kiküldésére is. Az így kialakítandó hajóraj parancsnokává gróf Rudolf Montecuccoli ellentengernagyot nevezték ki.
 
  A Zenta védett cirkáló (www.mlorenz.at)
 
A Zenta június 2-án érkezett meg Taku horgonyzóhelyére, majd másnap egy tiszt és két kadét parancsnoksága alatt 30 tengerészt indított Pekingbe, Ausztria-Magyarország külképviseleti szerveinek és állampolgárainak védelmére. A Zenta parancsnoka, Eduard Thomann von Montalmar fregattkapitány és egy tiszt vezetésével további 70 főt indítottak Pekingbe, de azok június 7-én csak Tiencsinig jutottak, mert a boxerek elvágták a vasúti összeköttetést Pekinggel.
 
1900 júniusában a boxerek, akikhez addigra már a mandzsu-kínai császári hadsereg is csatlakozott, lerohanták Pekinget és Tiencsint, és megöltek 230 külföldit. Pekingben a veszélyeztetett külföldi követségek a Tiltott Város közelében lévő diplomáciai negyedben helyezkedtek el, és közösen kialakítottak egy védhető objektumot, ahová begyűjtötték a külföldi állampolgárokat. A lázadók lerohanták a város túlsó felén lévő német követséget, mielőtt bárki odamenekülhetett volna, és június 20-án az utcán megölték Klemens Freiherr von Kettelert, a Német Birodalom nagykövetét. A császári özvegy június 21-én háborút hirdetett az összes nyugati hatalom ellen, de a regionális kormányzók nem voltak hajlandók engedelmeskedni. Az erődített diplomáciai negyed június 20-tól augusztus 14-ig állt a boxerek ostroma alatt.
 
A helyzet rosszabbodása következtében június 10-én a brit Edward Seymour altengernagy parancsnoksága alatt egy második, 2000 főből álló tengerészkülönítményt indítottak útba Takuból Pekingbe, melyben benne volt a Zenta cirkáló hét tábori lövege és kezelőszemélyzete is.
 
A Nyolc Nemzet Szövetsége
 
A csapatokat a kínai kormány jóváhagyásával vonaton szállították Takuból Tiencsinbe, de a Tiencsin–Peking közötti vasutat a felkelők megrongálták. Mivel a távolság a két város között mindössze 120 kilométer, Seymour gyalogosan folytatta útját a csapataival, közben a vasútvonal helyreállításán is dolgoztak. Először június 11-én csaptak össze a boxerekkel.
 
A boxerlázadás ellen küzdő hatalmak tengerészkatonái és haditengerészeti lobogói, balról jobbra: Olaszország, Egyesült Államok, Franciaország, Ausztria-Magyarország, Japán, Németország, Egyesült Királyság, Oroszország. Japán nyomat 1900-ból. (wikipedia.org)
 
Tiencsin után azonban mindenfelől kínai felkelők, sőt még a kínai kormány csapatai is támadták a hadoszlopot. Június 18-án hírek érkeztek a külföldi külképviseletek elleni támadásokról. Seymour úgy határozott, tovább folytatja az előrenyomulást, ezúttal a Pej-ho (ma: Haj-ho) folyó mentén a Pekingtől 25 km-re lévő Tungcsou körzet felé. Június 19-én azonban a nagy túlerő és az erős ellenállás miatt fel kellett hagyniuk az előrenyomulással, és elkezdték a folyó menti visszavonulást. Olyan sok sebesültjük volt, hogy azokat dzsunkákon kellett szállítani, melyeket maguk a harcosok vontattak kötelekkel a partról. A visszavonuló szövetséges erők rohammal elfoglalták a Tiencsin melletti Hsziku erődöt, ahol az ellenség által körülzárva vártak június 25-ig, amikor egy, főként a Port Arthurból beérkezett orosz katonákból álló ezred felszabadította őket. Június 26-án fejeződött be a visszavonulás Tiencsinbe, és a harcok során 350 főt veszítettek.
 
A Tiencsinben kialakult nehéz helyzetben és a város, illetve Peking közötti kapcsolat teljes megszűnése után, a szövetségesek lépéseket tettek a pozícióik megerősítésére. Június 17-én a boxerek Taku erődítményeiből ágyúzni kezdték az öbölben horgonyzó hajókat. Azok viszonozták a tüzet, és lövegeikkel elhallgattatták a kínai ütegek fegyvereit. Ezt követően az európaiak megrohamozták az erődöt és súlyos közelharc árán be is vették a Tiencsin megközelítési útvonalát védő Takut. Ezt követően újabb erőket tettek partra
 
Időközben június 23-án a bécsi Hadügyminisztérium Victor Bless von Sambuchi sorhajókapitány parancsnoksága alatt Polából útnak indította a kínai vizekre a Kaiserin und Königin Maria Theresia páncélos cirkálót. Augusztus 7-én érkezett meg Takuba, ahol egy 160 fős tengerészkülönítményt tett partra két partraszálló löveggel, mely csatlakozott a harcokhoz.
 
 
A brit Alfred Gaselee altábornagy vezette, és a Nyolc Nemzet Szövetségének nevezett, gyalogsággal és tüzérséggel megerősített, összesen 54 000 főt számláló nemzetközi haderő végül elindult az ostrom alá vett európai és japán diplomáciai negyed felszabadítására. A hadsereg összetétele a következőképpen nézett ki: Japán (20 840 fő), Oroszország (13 150 fő), Nagy Britannia (12 020 fő), Franciaország (3520 fő), USA (3420 fő), Németország (900 fő), Olaszország (80 fő), Ausztria-Magyarország (75 fő), (ekkor még csak a Zenta állt rendelkezésre), valamint a boxerek ellen harcoló kínai csapatok. Ez a nemzetközi erő július 14-én, egy napi harc árán elfoglalta Tiencsint.
 
A Kaiserin Elisabeth és az Aspern cirkálók 1900. július 24-én futottak ki Polából a Távol-Kelet felé. A Kaiserin Elisabeth fedélzetén tartózkodott a császári és királyi Hajóraj parancsnoka, gróf Montecuccoli altengernagy. A hajók szeptember 7-én érkeztek meg Takuba, ahol tengerészkülönítményeket tettek partra, melyek a szárazföldön szeptember 17-én érkeztek meg Pekingbe, és biztosították az osztrák-magyar külképviseletek védelmét, illetve részt vettek az elhúzódó harcokban.
 
A Kaiserin Elisabeth (www.mlorenz.at)
 
 

Az Aspern védett cirkáló (www.mlorenz.at)

A Tiencsintől Pekingig tartó mintegy 120 km-es menetelésen kb. 20 000 főnyi szövetséges katona vett részt, míg augusztus 4-én ellenfeleik létszáma kb. 70 000 főnyi császári katonát, és 50 – 100 000 közötti boxert tett ki. Mindamellett ezek kevés ellenállást tanúsítottak, és a szövetségesek a Tiencsintől kb. 30 km-re lévő Jangcun mellett egy kisebb ütközetben megverték őket. A legnagyobb akadályozó tényezőt a végletesen párás időjárás és a 43°C-t is elérő hőség jelentette.
 
A nemzetközi haderő augusztus 24-én foglalta el Pekinget. Az elkeseredett harcok sok áldozatot követeltek mindkét oldalon. A Peking körüli harcokban egy gránátszilánk mellbe találta Eduard Thomann von Montalmar fregattkapitányt, a Zenta parancsnokát, akit ideiglenesen a francia nagykövetség kertjében temettek el. Később exhumálták, majd az osztrák-magyar nagykövetség új sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Thomannról később egy utcát neveztek el Pekingben.
 
Az Aspern cirkáló partraszálló osztagából hősi halált halt Pap Lajos tengerészkadét és öt tengerész. Súlyosan megsebesült báró Boyneburg és Mayer tengerészkadét, Demeter György sorhajózászlós, és további 26 matróz. Ez utóbbiak között volt a magyar Kántor, Szemenyey és Jánossy. A sebesültek közül Mayer kadét és öt matróz belehalt a sérüléseibe.
 
A harcok még sokáig elhúzódtak Peking bevétele után, és a négy császári és királyi cirkálóról összesen 500 fő vett részt a szárazföldi összecsapásokban. Tengerészeink a Pej-ho folyó torkolatánál lévő Pej-tang erőd rohamánál vívták a leghevesebb harcaikat.
 
Békekötés Pekingben (www.deutsche-schutzgebiete.de)
 
A Kaiserin Elisabeth és a Zenta 1901. június 22-én kapott parancsot a hazatérésre, míg a Kaiserin und Königin Maria Theresia és az Aspern mint állomáshajó visszamaradt Kínában. Az 1901. október 1-én Polába visszatért Zenta cirkáló egy selyem díszlobogót kapott kitüntetésként a kínai bevetéséért.

A boxerlázadást követő külföldi beavatkozás főbb pekingi, tiencsini és takui helyszíneinek átnézeti térképe (www.deutsche-schutzgebiete.de)

*

 

Források:
 
Aichelburg, Wladimir: Von Abbodanza bis Zrinyi, Neuer Wissenschaftlicher Verlag GmbH WIEN – Graz, 2002
ALMANACH für die k.u.k. KRIEGSMARINE 1905
ALMANACH für die k.u.k. KRIEGSMARINE 1909
ALMANACH für die k.u.k. KRIEGSMARINE 1913
ALMANACH für die k.u.k. KRIEGSMARINE 1917
Dr. Bak József, Dr. Csonkaréti Károly, Lévay Gábor, Sárhidai Gyula: HADIHAJÓK, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984
Bernard Fitzsimmons: WARSHIPS of the First World War. Phoebus London, 1973 BPC Publishing Ltd.
Dr. Bozóky Dezső cs. és kir. sorhajóorvos: KÉT ÉV KELETÁZSIÁBAN, Nagyvárad. Sonnenfeld Adolf, 1911.
Csonkaréti Károly: HORTHY A TENGERÉSZ: Zrínyi kiadó, Budapest 1993.
Csonkaréti Károly: Az OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA HADITENGERÉSZETE, Kossuth Kiadó, Budapest 2001.
Dr. Csonkaréti Károly: CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI HADIHAJÓK, Hajja és Fiai, Debrecen, 2002.
Dr. Gáspár Ferencz v. cs. és kir. fregattorvos: A TENGERÉSZET LOVAGKORA, Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1907
Dr. Gáspár Ferencz v. cs. és kir. fregattorvos: NEGYVENEZER MÉRFÖLD VITORLÁVAL ÉS GŐZZEL, Singer és Wolfner kiadása, Budapest, évszám nélkül
Greger, René: AUSTRO-HUNGARIAN WARSHIPS OF WORLD WAR I., Ian Allan Ltd. London, Évszám nélkül.
JANE’S Fighting SHIPS 1936, Sampson Low. Marston & Co. Ltd. Naval Pulishers, London
Kertész Róbert: HAJÓK ÉS HŐSÖK, Franklin Társulat, Budapest, évszám nélkül
Koburger Jr. Charles W: THE CENRAL POWERS ON THE ADRIATIC-SEA, PRAEGER, Westport, Connecticat. London, évszám nélkül.
Halpern, Paul G.: THE BATTLE OF THE OTRANTO STRAITS, Indiana University Press, Bloomington and Indianapolis, 2004.
Marine, Gestern-Heute: Különböző évfolyamok, Mistelbach, Ausztria.
Martiny, Nikolaus: BILDDOKUMENTE AUS ÖSTERREICH-UNGARNS SEEKRIEG 1914-1918. I-II. Leytam - Verlag, Graz, 1939.
Sokol, Hugo Hans: ÖSTERREICH-UNGARNS SEEKRIEG 1914-1918., Amalthea, Zürich-Leipuig-Wien, 1935.
Sokol, A.E.: SEEMACHT ÖSTERREICH, Die Kaiserliche und Königliche Kriegsmarine, 1382-1918. Verlag Fritz Molden, Wien-München- Zürich, 1972.

 

22 komment · 2 trackback

Címkék: kína történelem tudomány peking 1900 osztrák magyar beijing tianjin keletkutatás veperdi andrás boxerlázadás tiencsin 1901

A bejegyzés trackback címe:

http://csk.blog.hu/api/trackback/id/tr80974118

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Koncessziós épületek 1. - A Hszikaj (Xikai) templom 2012.09.21. 02:44:11

Mint ígértem, nekilátok feltérképezni a város legfőbb nevezetességének számító ún. koncessziós korszakban készült épületeit. De, hogy világos legyen, miről is beszélek, pár sorban megvilágítom a hátteret. Ez a korszak az 1860-as években kezdődött, amik...

Trackback: Koncessziós épületek 1. - A Hszikaj (Xikai) templom 2012.09.21. 02:43:59

Mint ígértem, nekilátok feltérképezni a város legfőbb nevezetességének számító ún. koncessziós korszakban készült épületeit. De, hogy világos legyen, miről is beszélek, pár sorban megvilágítom a hátteret. Ez a korszak az 1860-as években kezdődött, amik...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mintisvolt 2009.03.02. 20:24:54

Ha jól tudom, innen származott
hadizsákmány a két gyönyörű nagy díszes ágyú,
ami a Hadtörténeti előtt állt régebben
(1ső?)

aáb · http://azsiaport.hu 2009.03.02. 20:32:24

@mintisvolt: Így van. Pont ezekről az ágyúkról volt szó a múlt héten ennek a posztnak a kommentjeiben: bicig-bithe.blog.hu/2009/02/08/mandzsusiri_szutraja
Már nincsenek ott a múzeum bejáratánál?

harpi4 2009.03.02. 20:43:57

Úgy tudom bent vannak a Múzeum udvarán. Különben azok nem igazi hadiágyúk, hanem csak ünnepi szertartásoknál használt ágyúk.

táltos 2009.03.02. 21:21:10

Úgy tudom, hogy Peking elfoglalása után - főleg a németek kezdeményezésére és részvételével - ún. büntető expedíciókat szerveztek a "bokszerek" ellen. Ebben, mint szövetségeseik az olaszok és az osztrák-magyarok is részt vettek.

harpi4 2009.03.02. 21:40:40

A kínai állomáshelyen maradt két o-m. hajóról kiküldött tengerész osztag részt vett a további hadműveletekben, de a létszámuk, az adott helyzetből kifolyólag nem volt valami nagy. Különben a pekingi cs. és kir. Nagykövetség védelmét az I. Vh. kitöréséig, sőt azután még addig, amíg a kínaiak nem nyilvánították magukat kombattánsoknak, o-m. haditengerész őrszemélyzet látta el. Emellett a tiencsini Konzulátust is ők védelmezték. Később ezeket a haditengerészeket a kínaiak internálták, és csak jóval a háború után térhettek haza, sokszor sok viszontagság és kaland közepette.

gamtab (törölt) 2009.03.02. 21:56:23

Hello

A dedapam is reszt vett ebben a boxerlazadas levereseben.Haditengeresz volt az oreg,nem tudom melyik halyon,talan a Maria Terezian,van rengeteg kepeslapom otthon es egy ket szuvenir meg a dedapam oroksegebol.Mindenesetre erdekes.
udv Peter

gamtab (törölt) 2009.03.02. 21:58:10

ja amugy tudom hogy a hajo pontos j.
bocs erte

aáb · http://azsiaport.hu 2009.03.02. 21:59:30

@batmag: kedves Péter, ha tudsz küldeni a képeslapokból, szívesen fogadnánk, és ha az olvasók érdeklődésére is számot tarthatnak, akkor engedélyeddel közölhetnénk is őket.

gamtab (törölt) 2009.03.02. 22:04:20

persze nagyon szivesen,egyenlore azonban angliaban vagyok,aprilis elejen megyek haza valszeg.Ha felvesszuk a kapcsolatot szivesen segitek.
m.petya@vipmail.hu

gamtab (törölt) 2009.03.02. 22:09:00

van egy ket kivegzeses kepeslap pl. a lefejezes utani pillanat megorokitve.Kepselapkent.Kedves nem??

aáb · http://azsiaport.hu 2009.03.02. 22:13:30

@batmag: köszi a felajánlást, az oldal jobb felső szélén található címre bármikor jelezhetsz, ha már hozzáfértél a képeslapokhoz.

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2009.03.03. 02:17:53

Ez nagyon érdekes cikk!

Úgy tudom, az előzménye a japán-kínai háború, 日清戦争 és Kína "feldarabolása" 中国分割 (Hongkong-Anglia, Dalien stb-Oroszország stb) volt.

Czelder Orbán 2009.03.03. 11:59:13

Üdv!

Kiegészítésként még egy apróság: A mostani Hadtörténeti Múzeum hátsó bejáratánál két kínai öntésű ágyú figyel. A háborúból származó hadizsákmány mindkettő.
Valami olyasmi is rémlik, hogy volt még kettő Bécsben, de azok elvesztek/megsemmisültek vagy beolvasztották őket, már nem tudom.

Gratula a cikkhez!

aáb · http://azsiaport.hu 2009.03.03. 12:31:59

@Czelder Orbán: Néhány hozzászólással feljebb már szó esett róluk.

harpi4 2009.03.03. 20:33:54

@batmag: Kedves Péter!
Nagyon érdekelne a dédapja ilyen vonatkozású hagyatéka, persze csak elolvasási (esetleg szkennélési) szinten. Tagja vagyok a Cs. és Kir. Haditengerészet Egyesületnek, melynek, ha megnézi a honlapját az egyik célja pont az ilyen dokumentumok felkutatása és közzététele. Óriási dolog lenne például, ha még valami írásos feljegyzés, vagy valami naplóféle is előkerülne. Amennyiben úgy dönt, hogy hajlandó ezeket a dolgokat közzétenni, kérem jelentkezzen, és ha hazajön, akkor megoldhatjuk. Persze ha a család, kegyeleti okokból tartózkodik az efféle dolgoktól, azt is megértem.
Köszi.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.03.04. 18:59:58

no, az ágyukról még pár szót
ferdinand verbiest két széria ágyút öntött, 1682-ben az elsőt, 1689-ben a másodikat, az elsőből európában csak rómában példány, a második szériából viszont sokat lehet találni, pl. bécs, berlin, london és budapest

ezek az ágyúk a saját korukban igen korszerűek voltak

Beyonder 2009.03.05. 10:09:19

OFF

egy tipp a blog gazdájának: ha szerkesztés közben forráskód módban beszúrja a szövegbe az alábbi parancsot:

akkor nem jelenik meg az összes szöveg a főoldalon, csak a "tovább" gomb után

aáb · http://azsiaport.hu 2009.03.05. 18:10:32

@Beyonder: köszi, ismerem, és az azsiaport.hu-n alkalmazom is, ha lesz szusszanásnyi időm, beteszem itt is.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.03.07. 21:58:21

hát ez a poszt inkább a lemil blogra való, de príma volt.

merit 2009.03.25. 16:25:55

jippi, itt voltam 11 hónapot!! "Tiencsin" 天津 rulez!!!

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2010.11.04. 17:41:38

Erről lehet olvasni a Vasárnapi Újságban is, "A mi kis Khinánk" címmel:

epa.oszk.hu/00000/00030/02625/pdf/VU_EPA00030_1904_18.pdf

magyar kalacs · www.magyar.kalacs.blog.hu 2011.03.15. 13:47:06

Ha akarsz tudni többet Tianjin-ről én ott éltem 3 évet.

azsiaport.hu | blog.hu